Szinte minden napra jut legalább egy esemény, félmondat, amit nem lehet Orbánnal kapcsolatban elengedni. Mintha úgy viselkedne mint egy vérbeli celeb, akinek muszáj fenntartania a rajongói - az Ő esetben a szavazói - folyamatos érdeklődését. 

Bár Őcelebritásága az antal józsefi hagyatékot az egekig magasztalta az első szabadon választott miniszterelnök halálának huszadik évfordulója alkalmából rendezett országgyűlési emlékülésen. Mégsem tette magáévá elődje azon - talán legszívhezszólóbb - gondolatát miszerint 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni.

Orbán gyakran hivatkozik magára, mit a magyar nép által választott vezérre. Szavakban mindig kiáll a határon túli mintegy másfélmillió magyarért. De sem az ellenzékével és annak támogatóival, sem a pártsemleges, bizonytalan vagy a politikából már kiábrándult magyar állampolgárokkal nem hajlandó párbeszédet folytatni. Ne adj isten konstruktív vitába bocsátkozni. Tette ezt már ellenzékiként is amikor az egész Fidesz apparátus bojkottálta a közszolgálati televízió hírmüsorait.

Sorra pattintja le az Őt és rendszerét kritizálni merő újságírókat. Korábban az index.hu munkatársát hagyta faképnél, legutóbb az azonnali.hu riporterének kérdése elől tért ki a fideszes Pócs János egy 2008-as videójával kapcsolatban. 

Bár az év első kormányinfóján - mit arról beszámoltunk - lehetősége volt szinte minden sajtóorgánumnak kérdéseket intézni Orbán Viktorhoz, egy miniszterelnöknek illene legalább 10 millió magyarhoz szólnia és nem csak az általa preferált, igen kevesek által olvasott a kényes kérdéseket rendre kerülő lakájmédianak nyilatkoznia. 

 -Füszthy - 

 Fotó: mixonline.hu