A portfolio.hu értesülése szerint a német gazdaság leszálló ágban van - írja a lap a helyi gazdasági minisztérium hétfői jelentése hivatkozva. Szinte minden mutató szerint elvesztette lendületét, a növekedésre pedig nem sok az esély látnak a szakértők. Utóbbira akkor van kilátás ha a külső kockázatok mérséklődnek- véli az illetékes minisztérium. Ez annak fényében, hogy a brexit csak hónapok kérdése és az USA által indított kereskedelmi háború viszont belátható időn belül nem zárul le, igencsak optimista kijelentés. Arról nem is beszélve, hogy a Trump adminisztráció az EU-val sem törekszik megnyugtató megállapodásra.

Fentiek nagyon rosszul érinthetik a német gazdaságnak erősen kitett magyar autóipari ágazatot és a beszállítóit egyaránt. Bár a magyar gazdaság csak az egyik, de a legjelentősebb, a GDP legnagyobb részét adó összetevője. És hiába többi szektor, például a főleg kormányzati erőforrásokból fellendített építőipar szárnyalása, illetve a kiskereskedelmi forgalom látványos növekedése a reálbérek emelkedésének köszönhetően, ha a munkaerőhiány, a bérnövekedés megtorpanása gátat vet a hazai konjunktúrának. 

Persze ez a gazdasági lehetőség nem érte váratlanul a magyar kormányt. Hosszú ideje hallhatjuk egy kisebb gazdasági válságot vizionáló kommunikációt. Varga Mihálynak van gazdaságvédelmi akcióterve is, ami félő, hogy egy esetleges német recesszió esetén, nem lesz gátja a magyarországi összeomlásnak. 

-Füszthy-

Forrás: portfolio.hu 

Fotó:168 óra

Újra szólhat a Szabad Európa Rádió! Donald Trumpról és a trumpi adminisztrációról sok mindent lehet mondani - különösen az ottani médiával való viszonyát ismerve - de azt nem lehet állítani, hogy a ne tartaná fontosnak a szabadsághoz való jogot és a szabad sajtót. 

A republikánus hátterű Freedom House értékelése szerint Románia és Bulgária sajtója is a magyaréhoz hasonlóan már csak „részben szabad“ minősítésű. Ennek kapcsán Közép-és Kelet Európai Újságíró Ösztöndíjprogram címmel több mint 700 ezer dolláros (kb. 198 millió forintos) pályázatot írt ki az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó irodája. Ezen összeg egy része a Szabad Európa Rádió online adásának újraindítását szándékozik támogatni. 

A Szabad Európa Rádió jelenleg 20 országban, 25 nyelven közvetít, főként olyan helyeken, ahol a sajtószabadság veszélyben van, vagy nem érvényesül.

-Füszthy-

Forrás: nepszava.hu

Fotó: @szabadeuroparadio twitter

Publikálta az áprilisi inflációs adatot a KSH. Ezek szerint 3,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. Egyes piaci várakozások is  3,9%-ot jósoltak, de akadtak pesszimistábbak is. Az OTP vezető elemzője Tardos Gergely egyenesen 4%-ot vizionált. Ami még annak a tükrében is túlzóan magasnak számít, hogy ezt megelőzően is 3,7% volt az infláció. A mostani érték szinte lekörözte a megelőző időszakra vonatkozó adatokat.

Ami viszont aggódásra adhat okot az az a tény, hogy minden jel a további növekvő infláció irányba mutat. Úgy mint az emelkedő olajár, a külső konjunktúra, a vártnál nagyobb EU zóna és amerikai növekedés. Valamint a bérek és a belső kereslet növekedése mellett az sem elhanyagolható, hogy az előző negyedév is nagyon erős lett. A különböző hatásoktól szűrt maginfláció 3,5%-ról 3,8%-ra, ami több mint hatéves csúcs. Ami szintén nem jó előjel.

A piaci elemzők véleménye, hogy a MKB által előirányzott 3,9%-os maximum érték, illetve egy pesszimista jóslat szerinti 4%-os infláció lehet a csúcs. Ennek teljesülése  viszont valódi monetáris szorítástértért kiált. És ezen hatások érzékenyen érinthetik az amúgy is gyengélkedő forint piacát, ami így akár történelmi mélypontra is eshet.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikai jelmondata is lehetne a "gyenge forint, erős gazdaság". Az elmúlt évek GDP növekedési csodájának egyik lehetséges magyarázata összetevőjeként is értelmezhető ezen elmélet. Hosszútávon az országnak nem érdeke a tartósan magas, esetleg folyamatosan növekedési pályán lévő infláció és a gyenge forint.

-Füszthy-

Forrás: KSH

Adatvizualizáció: portfolio.hu

Ma 15 éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz.

Néhány érdekes tény a számok tükrében:

- 9 év Orbán kormány, 5 év Gyurcsány éra, 1 év Bajnai kabinet

- Összesen több mint 12000 milliárd forintnyi EU támogatás került lehívásra, ami naponta 2,2 milliárd forintnak felel meg

- Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor legjobb barátja lett a világ 2057. leggazdagabb embere

- Közel egymillió kivándorolt magyar

- A V4 országok vezető pozíciójáról az utolsó helyre esett vissza az ország

- 5. legnagyobb államháztartási hiány az EU-ban, 934 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka

- 8 új stadion épült, 2020-ig 32-re nőne a számuk az eredeti tervek szerint, ezekre összesen 215 milliárd forint közpénzt akart fordítani a kormány

- Több mint 2000 tanár és 1600 orvos állás betöltetlen

- 2018-ban az EU tagállamok közül Magyarországon nőtt egyik legnagyobb mértékben a CO2 kibocsátás, a megelőző évhez képest 6,9 százalékkal

- A Freedom House 2019-es világjelentésében Magyarország 2 pontot rontva, már csak 70 pontot kapott a 100-ból. Így a részben szabad kategóriába csúszott vissza

- Havi 125 ezer forintnál kevesebből él 3 millió magyar

- 476 kormányközeli médium egyesült a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány berkein belül, beszántották a Népszabadságot, a Magyar Nemzetet

- Két részre szakad az ország

-Füszthy-

Felhasznált források:

Forbes, OECD, KSH, Freedom House, Átlátszó, Eurostat

Szinte fel sem lehet sorolni tételesen Orbánék hazugságait, kezdve a tafikmutyitól a magánrepülőzésen át a menekültek befogadásáig. De van egy vissza visszatérő ősi hazugság amit csak most ismertek el.

Nevezetesen a magánnyugdíjpénztári számlák 2010-es államosításakor az egyéni számlákra vonatkozó ígéret. Az, hogy az a közel 3000 milliárdnyi vagyon hova lett, arról nyolcan húszfélét mondtak. Nem beszélve arról, hogy gyakorlatilag megzsarolták a pénztártagokat, miszerint aki nem az állami rendszert választja lemondhat az állami nyugdíjról. 

Rétvári Bence államtitkár kijelentette, hogy úgy kezelik a nyugdíjvagyont mintha soha sem lettek volna magánnyugdíjpénztárak, ezzel elismerve, hogy megtévesztették az embereket. 

Az egyéni számlák mostanra csupán egy konstans érték egy változókkal teli, többsoros matematikai egyenletben, mely a majdani nyugdíj kiszámítása alkalmas.

-Füszthy-

Fotó: 24.hu

Egy a világon már elterjedt de Magyarországon még újnak számító vagyonkezelési forma bevezetését tervezi a kormány. Bár korábban már megteremtették a törvényi feltételeit egy ehhez nagyon hasonló konstrukciónak a bizalmi vagyonkezelésnek, most a családi alapítvány intézménye is napirendre került. Ez az idehaza szinte ismeretlen és ebből kifolyólag kissé idegennek tűnő formája a befektetések és a vagyon kezelésének.

A külföldi példákat alapul véve a családi magánalapítvány egyben tartja és védelmezi az üzletemberek, illetve a családjuk által birtokolt vagyont a következő generációk számára. Egyfelől, hogy visszavonulásuk után biztosítva legyen vagyonuk megfelelő kezelése, és persze a megélhetésük. Másfelől nagyban leegyszerűsíti a vagyon megöröklését a közvetlen családtagok számára. De talán a legfontosabb az, hogy itt lehetőség van sokkal rugalmasabban rendelkezni a vagyon sorsáról, mint például ahogy azt egy egyszerű végrendelettel tehetnék. Így az alapító akár több generációra vonatkozóan pontosan meghatározhatja, hogy ki és milyen feltételek mellett lesz jogosult a felhalmozott vagyonra.

Mindez jól működik ott ahol valóban magánvagyont halmoznak fel a tőkések és nem az adóelkerülés vagy egyéb jogsértés a cél. És bár a külföldi tapasztalatokból kiindulva feltételezhetjük mind a jogalkotó mind az alapító részéről a jó szándékot, az ördög most is a részletekben rejlik. 

A magánalapítványokra gyakran rásütik a világ minden táján az adóelkerülő, vagyonmentő bélyeget a hozzá nem értők. De azt, hogy ki mennyire él vissza az esetleges kiskapuk által kínált kísértéssel és ezzel gyakorlatilag sért törvény, azt a helyi jogszabályi környezet is nagymértékben meghatározza, adott esetben elősegíti azt.

A törvénytervezet szerint közérdekű és magán célból is létrehozhatóak leszek ezen alapítványok, de az, hogy kinek az érdekében fog állni valójában az csak költői kérdés. Elvileg bárki lehetne alapító, viszont minimum hatszázmilliónyi vagyont kell felmutatni az európai mintákra hivatkozva. Lássuk be ekkora összeggel csak igen kevesen rendelkeznek ma az országban. Ez annak ellenére is több mint furcsa, hogy nem csak készpénzben de akár cégtulajdon és ingatlanvagyon is tárgyát képezheti az alapítvány létrehozásához. 

Liechtensteinben harmincezer svájci frank Luxemburgban százezer euró már elegendő az alapításhoz.

Az így létrejött jogi személynek - akire átszáll a tulajdonjog - módjába áll majd a kezelt vagyont és a valódi tulajdonost elrejteni a kíváncsi szemek elől. Mindez leginkább annak az új tőkés rétegnek áll majd érdekében akik az elmúlt évtizedben gazdagodtak meg bámulatos gyorsasággal. Annak ellenére, hogy a törvénynek rendelkeznie kell a tényleges tulajdonosi nyilvántartásról, ne gondolja senki azt, hogy ezen személyek kiléte a nyilvánosság számára könnyen megismerhető lesz. Ahogy a Átlátszó munkatársainak közérdekű adatigényléseit eddig is hátráltatta a NER, úgy fogja ezekben az esetekben szintén akadályozni az igazság kiderítését. 

Mivel a tulajdon átruházása ajándékozásnak fog minősülni így elvileg csak illetékköteles lenne de ahogy a bizalmi vagyonkezelésnél már törvényileg szabályozott a illetékmentesség a családi alapítványok esetében is csak új adószabájt kell alkotni. Mint minden alapítvány esetében itt is egy kuratóriumnak kell felügyelni a törvénynek betartását. Sőt adott esetekben akár kívülálló vagyonellenőr is részt vehet a kontroll folyamataiban. De az valószínűsíthető, hogy ezen pozíciókat csak a megfelelő és hűséges pártkatonák tölthetik be. 

Szinte minden kétséget kizáróan a kormányzat célja, hogy megteremtse a törvényi kereteit az általa feltőkésített réteg vagyonmentésnek, további adóelőnyhöz jutásának és a nyilvánosság előli elrejtőzésének feltételeit. 

- Füszthy - 

Forrás: parlament.hu

 Fotó : index.hu